Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó
Bejelentkezés
erzeseknelkuled

Mindig visszavárlak

egyismeretlen · 11 hónapja
Nappalonként a szobám sarkában egyedül ülve bámulom a fehér, kopott falat. Ránézek az ajtóra és reménykedek, egyszer belépsz még rajta, de tudom, hiába várok, sosem jössz el, nem, inkább nem jöhetsz el. 

Éjszakánként az álmaimban mindig téged látlak és a csillagodat, mely a legfényesebben ragyog. Nemakarok felébredni, félek hogy eltűnsz, örökké csak álmodni akarok....rólad.

Kérlek gyere vissza és nézzük meg azt a filmet, mégegyszer, tudod, a kedvencedet. Kérlek gyere vissza és menjünk el újra arra a helyre, tudod, ahol azt a vicces képet készítettük....együtt.

Kérlek gyere vissza, hozzám, ki a legjobban szeretett, míg ezen a helyen voltál, s ki a legjobban szeret, mostis, miután itthagytál. Nem kérek bocsánatkérést, hogy ilyen sokáig egyedül hagytál, csak kérlek gyere....

Nappalonként a szobám sarkában egyedül ülve bámulom a fehér, kopott falat. Újra és újra ránézek az ajtóra, s tovább reménykedek, eljössz még értem, de tudom, hiába várok.... sosem jössz vissza.

Éjszakánként, álmaimban, a parkban sétálva fogjuk egymás kezét, a két kéz, melyen egyforma gyűrű van, a két kéz, mely az álmaimban sosem engedik el egymást.
Megjegyzést csak bejelentkezett blogolok tagok írhatnak!
Jeletkezz be a blogodban, vagy készíts te is egy blogot a blogolok.hu-n!
egyismeretlen
Sziasztok! Ezen a blogon szeretném nektek bemutatni pár saját írásomat, remélem tetszeni fog